A jövő munkahelye egy misztikum, még senki sem élte meg igazán
Több mint 20 éve foglalkozom az üzleti folyamatokkal, amelyek a szervezetben belülről és ügyféloldalról látható fejlődési hatást érhetnek el.
Jó időben születtem ahhoz, hogy megtapasztaljam a 90-es évekből ránk maradt analóg munkaszervezet nyűglődését, illetve ennek finom léptékű felemelkedését is. Mindegyik korban a jövő munkahelyéről álmodoztunk. A 2000-es évek elejétől a közepéig, irodaautomatizálásnak értették a gépírógépről átváltást a WindowsXP-re, ahol az Microsoft Office, Word alkalmazás funkcióit csodáltuk. A digitális érettség két véglete tetten érhetővé vált. A nagyvállalati termelő üzemekben nagy múltú hárombetűs ERP szoftver moduljaiban tudtuk a vevői igényeket (SD), és láttuk a gyártási tervet (MM). Míg ugyanazon a településen bármely kis és közepes vállalkozásnál a PC-n futó Office-ban megjelenő új funkciót a jövő munkahely részeként élhettünk meg.
A jövő munkahelyére egy misztikumként is tekinthetünk. Mindig szóbeszéd tárgya volt. Panaszkodásaink a szervezeti-működés minden szegletére ki tudott terjedni.
Tudatosan szemlélve legalább két nézőpont van, hogyan értelmezzük a munkavégzésünk körülményeit. Egyik halmaz a rendszerekben dolgozó munkatárs illetve a másik a munkaszervezeten dolgozó külső szervezetfejlesztő (OD) tanácsadó. Mást lát, máshogyan érzékelheti jövőt és trendeket, amelyet érdemes elérni illetve meghaladni.
Az SZMT Jövő és trendfigyelő munkacsoport küldetése
Véleményem szerint a 21. századi OD tanácsadónak fel kell magát vérteznie a jövő munkahelyének létrehozásából, egyfajta digitális-prekurzor szerepben is helyt illene állnia. Legalább látnia, érteni a digitális szervezeti-működés trendjeit és jövőképét, amelyben és akikért dolgozik. Az ilyen és ehhez hasonló a megállapításaimmal több szervezetet fejlesztő és IT -s kollégával arcán láttam a tágra zárt szemeket. Ilyenkor a Felek egymásra mutogatását éltem meg.
A szervezetpszichológia, szervezeti-működés és közgazdász oldalról érkező szakember az IT -ra mutat, az ő dolga a megfelelő működés. Ezt egy régi berögződés alapján mondhatja, hiszen, ő csak emberekkel dolgozik.
Az IT oldalán, ahol érett és tudatos gondolkodással a belső képzésük rámutat a 2010-től jellemző küldetésükre: az üzlet számára készítenek megoldásokat, ahol a végfelhasználók, emberek.
Ahol olyan szervezeti térkép , struktúra van az IT csapat legalább 5 fő létszámú tudnak a fejlődést támogató belső workshopokat szervezni.
A szervezetet fejlesztők (IT, üzleti, HR és OD), a szervezet gondtalanságáért dolgoznak, ahol érteniük kell a szervezeti jóllét és a technológia finom határvonalait. Ismeretet kell cserélniük a jövő és trendfigyelő érzékkel a szervezeti-működést serkentő technológiákról is.
2024-ben új kérdés egyike lehet a fejlesztő kollégák számára: csak emberekkel dolgoznak a jövő munkahelyén?
Attól tartok nem.
Fel vagyunk-e erre készülve? Aligha.
A 21. századi jövő munkahelyének létrehozása a küldetésem része
Íme, a bemutatkozó anyagom, amelyet tegnap készítettem. Azokat az elemeket tettem be a slide-re, az Instagramra, amelyek a küldetésem építhetik ebben a munkacsoportban.
Miért pont a szervezetfejlesztés (OD) ?
Közösségi tag vagyok, legalább kettő non-profit egyesületben, ahol a szervezetfejlesztés a téma. Az SZMT taglista alapján látható, milyen közegben kapcsolódhatok. Egy légtérben, egy asztalnál ülhetek az OD szakma nagyjaival. Magamat a képézést követő 4-5 évig nehéz volt kifejeznem szervezetfejlesztőként. Noha, 2010-es éveket megelőzően kezdtem magam rávezetni erre küldetésre. A legelső emlékem a vezetés- és szervezetpszichológiával 2007-2008. A gazdálkodási képzéseken, mindig fontos kurzusok és vizsgaalkalmaknak tartottam. Én vagyok az típus, aki nem a vizsgára tanul, hanem az egész könyvet is fantasztikusnak találja. 🙂 Az egyszerű és alapszintű dolgokban unatkozom. A tudásvágy miatt többször is vizsgáztam, de nem bántam, mert többet is tanulhattam erről a témáról. Mindig más nagy témakör kötött le. Gyakran forgatom, többek között Blanchard, Blake és Mouton, Fiedler, Carl Rogers, Stephen Covey, Dobák Miklós, Makó Csaba, Poór József, Klein Sándor írásait. A listát nagyon könnyen folytathatnám.
Magamnak ez is egy jel, amelyet egy ideje tudatosan kezelek: megértem arra a szerepre, amelyet szervezetfejlesztőnek neveznek, hívnak, de inkább kiérdemelni lehet a szakmai közösségekben.
A jövő munkahelye témát közel 10 éve kutatom
Míg a a tízes évek elején, 2013-2014-ben az ipar 4.0 születését és megérkezését közelről figyelhettem az diploma munka készítés keretein belül. A téma megszállottjává válva, az évtized közepe után egyertöbb IT-s témám lett. Voltak olyan kapuk amekyek azért nem nyiltak ki mert nem volt IT-s képzésem. Ha ki is nyíltak a bottal piszkálás vagy a „már megint te?” felkiáltások fogadtak. Mivel láttam és addigra küldetésként vittem a The Precursorius-t egyértelmű lett IT-s képzés is kell. 2019-ben elhatároztam mit és melyik célból, ismét küldetésből tanulok tovább. Azt tudtam, hogy az IT menedzsment lesz, a következő egyetemi képzésem. A jövő munkahelye témám is megvolt. Abban nem voltam biztos hová jelentkezzek, hol kutassam meg jobban a témát.
A jövő munkahelyének alapköve
No Code, Low Code folyamatfejlesztés: a folyamat- és esemény-vezérelt szervezet
A 10-es évek közpétől az őn. „no code” folyamatfejlesztés (leánynevén: üzleti automatizáció) kezdődött el. Az RPA, mint szoftver-robot is megjelent és nagy lendületet vett leginkább azon a terülüten ahol a munkatárs iteratív, szinte unalmas „robot” munkát végzett. Az RPA egyszerű megértése: leköveti az ember általi monitor előtt végzett munkát és helyette nyomkodja végig a szoftvereket, tölti ki az Excelt-t, csatol fel mellékletet és küldi el a levelet. A magyarországi bankok, biztosítók és nagy mennyiségű ügyfélszolgálati munkát végző vállalatokban nagy lendületet vett az ilyen RPA megoldás. Az egyik legismertebb pl. UIPath szoftver.
Itt 2018-2019-ben az IT fejlesztés gyökerei egyszerűsödni kezdtek, legalább is ezzel a vágyakozással kezdett terjedni a no code és a low code folyamatfejlesztés, és alkalmazásfejlesztés. Láttam hogy ez a NoCode Low Code (NCLC) lesz, lehet a feltételezett jövő munkahelyét meghatározó alkotó elem, amely nagy mértékben befolyásolni fogja a munka szervezését.
MBA It menedzsment képzésen, 4 évet töltöttem el a kutatással, a dolgozatnak ezt a címet adtam:
„A Chief Digital Officer (CDO) felelőssége a jövő munkahelyeiért.”
(IT költségmenedzsment fókusz iránymutatás a 21. századi disztruptív irodaszervezés diszciplínáihoz.)
Két szakma összefonódásában született meg a The Precursorius
A szerzetpszichológia és vezetéstudomány lexikális tudása megfertőzőtt. Ezt követően egyre tudatosabban vállaltam fel és avatkoztam be a szervezeti-működésekbe 2010-2013 közötti időszakban. Mivel az IT a 2008-as válságot követő felívelésben az üzleti oldal támogató szerepébe lépett, előbb vagy utóbb engem is elkapott jobban. 2015 webshop szervezet kialakítás, amelyre lehet növekedést is helyezni (nem tanultam róla, csak ráéreztem hogyan kell. És bejött. Többször is.2016-ban IT projektvezető és IT Business Analyst szerepek érkeztek. Az év végén leltem rá tudatosan a latin eredetű a névre, amelyből a The Precursorius megszülethetett. Emberekért dolgozunk és csak másodsorban a korszerűbb technológia integrációjáért.
Képviselhet engem és azokat a akik szintén megújító típusok, „nagy” kompetencia-halmazzal rendelkező egyedeket, akik mint Prekurzorok, az az Digitális Prekurzor megbízásokat vihetnek.
Zanzásítva ez a The Precursorius küldetése: szervezetet fejlesztünk a legkorszerűbb gazdaság-informatika és IT alkotóelemekkel. Betartva a minőségmenedzsment és más szabályzatokat, irányelveket.
További aktuális blogbejegyzéseim:
Az AI-vezérelt szervezeti működés
Itt ólálkodik. Egy következő blog bejegyzésben összefoglalom a meglátásaim….
